Mi az a kötelesrész és mikor jár?

A kötelesrész az öröklési jog egyik sajátos és erős védelmet biztosító intézménye, amely arra szolgál, hogy az örökhagyó legközelebbi hozzátartozói bizonyos feltételek mellett akkor is részesüljenek a hagyatékból, ha a végrendelet őket nem, vagy csak részben juttatja örökséghez.

Kötelesrészre elsősorban az örökhagyó leszármazói (gyermekei, unokái), házastársa, valamint bizonyos esetekben a szülei jogosultak. A jogosultság feltétele, hogy az érintett személy törvényes örökös lenne, vagy azzá válna végintézkedés hiányában. Ez azt jelenti, hogy a kötelesrész nem „automatikus öröklés”, hanem egy pénzben vagy természetben érvényesíthető igény.

A kötelesrész mértéke főszabály szerint a törvényes örökrész egyharmada. A számítás alapja a hagyaték tiszta értéke, amelyből levonásra kerülnek a hagyatéki tartozások és bizonyos jogilag elismert költségek is. Fontos, hogy a kötelesrész nem jár alanyi jogon, azt az arra jogosultnak kifejezetten igényelnie kell.

A gyakorlatban a kötelesrész érvényesítése sokszor viták forrása, különösen akkor, ha az örökhagyó életében jelentős ajándékozások történtek, vagy ha a végrendelet egyes örökösöket teljesen kizár. Ilyen esetekben a jogi értékelés és a pontos számítás kiemelten fontos.

A kötelesrész követelése történhet peren kívül, egyezséggel, de vitás esetben bírósági úton is érvényesíthető, ezért célszerű már a hagyatéki eljárás során jogi segítséget igénybe venni.